| 
BAKONYALJAI
KISTÉRSÉG
Képgaléria
>>>
Az Igmánd - Kisbéri medencében, a Bársonyosi-,
a Súri-Bakonyalja kistáj részeként a Móri-árok
északi bejára-tánál fekvõ kistérség
18 települést foglal magában. Északról
dél felé haladva a síkságot fokozatosan váltják
fel a szelíd dombok, majd a Bakony lankái. A Bakonyban eredõ
kisebb patakok vizét a Concó patak és a Fekete-víz-ér
gyûjti össze és juttatja a Dunába. A patakok
vize egy-egy völgyben tóvá terebélyesedik. A
környezõ cser, tölgy, gyertyános és fenyves
erdõk világát a pa-takvölgyek égeresei,
nyárfásai és füzesei teszik válto-zatossá.
A szarvasban, õzben, fácánban gazdag erdõk
jól ismertek és kedveltek a vadászok körében.
Lakóinak életmódját a mezõ- és
erdõgazdaság, a lóte-nyésztés, valamint
a szõlõ és bortermelés határozza meg.
Ezt az 511 négyzetkilométernyi, 21 ezer lakosú területet
elkerülte a mindent kizsigerelõ nagyipar. A táj megõrizte
érintetlen szépségét és egészséges
levegõ-jét.
KISBÉR
A mai város területe 1277-ben a hántai prépostság
része, a XVIII. század közepétõl gróf
Batthyány Lajos nádor birtoka. Ekkor kezdõdött
a barokk kerttel és va-das parkkal övezett kastély
építése. Néhány évtizeddel késõbb
a barokk épületek sorát gróf Batthyány
Antal József száz holdas, mûrommal, remetelakkal,
üvegház-zal, színházzal teljessé tett
angolparkkal egészítette ki. Ma is látható
a mészkõbõl készült romantikus mûrom,
a hozzá kapcsolódó labirintussal. A kastélyt
1840-ben Batthyány Kázmér, a Szemere-kormány
külügyminiszte-re klasszicista stílusban átépíttette.
Az elõtte lévõ tér-ségen "U"
alakú épületsort emeltek.
A szabadságharc leverését követõen a
birtokot a császár elkobozta és 1853-ban azon katonai
ménest létesített. A kastély földszintjén
parancsnoki irodákat és tiszti lakásokat, az emeleten
királyi lakosztályt alakítot-tak ki. Ekkor, 1853-1865
között épült a romantikus stílusú
Királyi Lovarda.
Római katolikus tepmloma 1783-ban épült.
Figyelmet érdemel a mellékoltáron elhelyezett "Krisztus
a keresz-ten" címu festmény, Johann Carl Auerbach alkotása.
A bécsi mester képét Mária Terézia
királynõ ajándékozta a templomnak, mely mai
formáját 1825-ben nyerte el. 1889-ben Ferenc József
második kisbéri látogatása al-kalmából
avatták fõoltárképét. A mai plébánia
épület 1783-ig vendégfogadóként szolgált.
A fõutca a XIX-XX. században nyerte el mai formáját.
1892-ben elkészült a Tiszti Kaszinó,
1941-ben a Refor-mátus templom, az 1990-es években az új
Városháza.
A Ménes birtok és a település története
iránt érdeklõdõk minden igényét
kielégíti az Angol kertben található Hely-történeti
kiállítás.
A hely szellemének megfelelõen olyan rendezvények
so-ra kapcsolódik a lovas sporthoz: mint a Ló szépségver-seny,
vagy a Nemzetközi Fogathajtó Verseny. A túralo-vaglásra,
hintózásra és más kellemes idõtöltésre
vágyókat a Ménes Major várja. A vadászok
a Dózsa Vadásztársaság segítségével
élhetnek szenvedélyüknek.
ÁSZÁR
Az Eszterházy család gesztesi uradalmához tartozó
település katolikus temploma 1777-ben épült Fellner
Jakab tervei alapján.
A község az Ászár-Neszmélyi borvidék
egyik névadója. Nem véletlen, hogy az itt termett
szõlõkbõl készült nagy mennyiségû,
finom bor számára átalakították az
Eszterházy család Fellner Jakab által épített
egykori sörös pincéjét.
A település jeles szülötte Jászai
Mari, aki 1872-tól a Nemzeti Színház mûvészeként
szolgálta a magyar kultúrát. A jeles mûvésznõ
halálának 50. évfordulóján, 1976-ban
szülõházát emlékházzá
alakították.
Ez a település is ápolja a lósport hagyományait.
A Zabla Lovas udvar gazdag kínálattal várja a lovagolni,
üdülni vágyókat.
BAKONYBÁNK
A cuhai Bakony-ér mentén fekvõ település
a Bakony északi kapuja. Mûemléke az 1700-ban épült
barokk római katolikus templom, a hírneves kuruc brigadéros
Bezerédy Imre egykori lakóháza, (ma posta, könyvtár,
orvosi rendelõ) és az 1780-as években épült
Hunkár kastély (ma általános iskola). A templom
mellett álló Strobel kastélyban rendezték
be a vízturbina és a por-lasztó létrejöttében
nagy szerepet játszó Bánki Donát-nak,
a falu jeles szülöttének emlékszobáját.
A feltaláló szülõházának helyén
kialakított emlékparkban tekinthetõ
meg találmányainak egyike, a vízturbina.
A falun keresztül halad a Táncsics túra útvonala.
A ter-mészetkedvelõket pihenésre csábítja
a közeli horgásztó.
RÉDE
A falu jellegzetesen szép része az 5,8 hektáros Rédei
parkerdõ. Mûemléke az 1767-ben emelt római
katolikus templom, altemplomában Eszterházy Imre 1792-ben
készült síremlékével.
A horgászokat a Hajmás pusztai halastavak várják.
BAKONYSZOMBATHELY
A Bakony északi lankái és a Kisalföld találkozásánál
fekvõ csendes nyugodt település ideális pihenõhely.
A horgászok, strandolók felfedezhetik a Feketevízéri
tavak tiszta vizét, a vadászok a környék
vadban gazdag erdeit. A falu szõlõhegyein borral telt pincék
várják a mulatni vágyókat. Aki igényli,
lovagolhat és kocsikáz-hat, kerékpározhat,
vagy bejárhatja a Táncsics túra útvonalát.
A község 12,9 hektáros angolparkjában 200 évnél
idõ-sebb kocsányos tölgyek, száz évesnél
idõsebb kislevelû hársak, platánok, örökzöldek
között egy hatalmas, több mint négy méter
törzskerületû lucfenyõ vonja magára a figyelmet.
A Bakonyi Amatõr Népmûvészeti Fesztivál
néptánccso-portjai és kézmûves
kiállítói szép programmal teszik em-lékezetessé
március 15. ünnepét.
ÁCSTESZÉR
A szép táji környezetben lévõ falu templomával
szem-beni magas dombjára felkapaszkodva tiszta idõben a
szemhatáron feltûnik a Pannonhalmi apátság,
a Vértes- és a Bakony-hegység kontúrja, és
a kettõt elválasztó Móri-árok. Innen
indul és ide tér vissza a sokak által kedvelt, piros
jelzésu Táncsics túra útvonala.
Jeles épülete a késõ barokk katolikus templom
és a hír-neves XIX. századi politikus író
Táncsics Mihály szülõ-háza,
mely gondosan berendezett Emlékházként
fogadja a látogatókat.
CSATKA
A kistérség Veszprém megyéhez közel esõ
települése 1390-ben épült gótikus részleteket
õrzõ templomáról és a közeli Szentkúti
bükkösben megbúvó Boldog Szûz Mária
kápolnánál kialakult zarándok- és búcsújáró
he-lyérõl ismert.
A gótikus részleteket õrzõ római katolikus
templom.
SÚR
A Bakonyalja-Súri
dombvidéken, a Súri-patak völgyében fekvõ
település a turisták kedvelt célpontja.
A bakancsos turisták kirándulhatnak Csesznek várához,
vagy Zircre, a közeli Bakonyoszlopnál elérhetik az
Országos Kék Túra útvonalát.
A horgászokat a Feketeberki-tározó tízhektáros
tava, a síelõket 300 m hosszú kivilágított
sípálya, turistaház és vendéglõ
várja. Jeles õszi program az október második
hétvégéjén tartott szüreti felvonulás
és bál.

|